A magyar–ukrán kapcsolatok a szakadék szélén: Magyarországé lehet a végső csapás

Vastag felhőtakaró borítja a magyar–ukrán kapcsolatokat, így csak elvétve láthatjuk a napot – a keleti szomszéddal való fagyos viszony pedig csak romlott az elmúlt hetek történéseinek tükrében. Hiába hajtja végre hazánk történetének legnagyobb humanitárius akcióját, az Ukrajnában dúló háború elől menekülőket évek óta ellátással és menedékkel fogadjuk, Kijev mégis méltatlan kampányt indított a magyarok ellen. Ahogy arról beszámoltunk, ennek folyományaként május elején Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet. Mint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott, a magyar kormány nem tűrhette tovább a hazánkkal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről.

„A legújabb, magyarok ellen indított lejárató akciónak is pontosan az az oka, mint az eddigieknek.

nem szállítottunk soha fegyvert Ukrajnának, és nem is fogunk. Nem engedtük, és nem is engedjük azt, hogy belesodorjanak minket, belesodorják Magyarországot ebbe a háborúba” – fogalmazott Szijjártó.

A történtekre természetesen Orbán Viktor miniszterelnök is reagált, aki határozott válaszlépéseket szorgalmazott.

„A magyarok most döntenek Ukrajna uniós tagságáról. Ez nem tetszik sem Brüsszelnek, sem Kijevnek. Ezért indulnak lejárató akciók Magyarország ellen.

A szükséges lépéseket megtesszük” – jelentette ki a miniszterelnök, miután rámutattak, hogy a cél a nemzetközi megítélésünk aláásása, Magyarország érdekérvényesítő képességének gyengítése, a magyar belpolitikába való beavatkozás, valamint az ukránbarát Magyar Péter és a Tisza Párt erősítése volt.

A magyar–ukrán kapcsolatok mélypontja: diplomáciai hadjárat indult

A háttérben összefonódnak a szálak: a napvilágot látott hírek egyértelművé tették, Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, aki felmentése után a Tisza Párt előretolt politikusa lett, kettős játékot játszott. A NATO katonai tanácskozásain a hivatalos magyar álláspont szerint az ukránbarát álláspontot képviselte – noha erre nem volt felhatalmazása. Az is kiderült, felszólalásait a »Slava Ukraini!« (Dicsőség Ukrajnának!) felkiáltással zárta.

Mint arról beszámoltunk, azt már korábban megírtuk, hogy Ruszin-Szendi jó kapcsolatot ápol az ukrán haderővel és a parancsnokokkal, erről ő maga beszélt. Mindez szintén azt mutatja, hogy a Tisza Párt és az ukrán szolgálatok kapcsolatban állnak egymással.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy egy „független” felmérés szerint a magyarok 70 százaléka támogatja Ukrajnát – utalva ezzel a Tisza Párt megkérdőjelezhető hitelességű felmérésére, amely szerint a magyarok többsége Ukrajna EU-s csatlakozása mellett foglal állást.

Ezt követően, válaszul Magyarország hasonló lépésére, Ukrajna két magyar diplomatát utasított ki az országból – jelentette be Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter-helyettes. Mint közölte, a magyar nagykövetet bekérették az ukrán külügyminisztériumba, és jegyzékben tájékoztatták a döntésről.

Magyarország és Ukrajna kapcsolata – döntési helyzetben a magyarok

Ennek ismeretében senkit sem lepett meg, amikor Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egyetlen bejegyzéssel deklarálta a magyar álláspontot, miközben súlyos állításokat fogalmazott meg Ukrajna és a Tisza Párt kapcsolatáról. A politikus szerint Magyarország következetesen békepárti álláspontot képvisel a háború kezdete óta, ezért „nem szabad elköteleződnünk egyik hadviselő fél mellett sem”.

Brüsszel politikai alapon akarja gyorsítani Ukrajna EU-csatlakozását, miközben

– írta bejegyzésében a politikus, ezzel pedig eldőlt, amennyiben a magyarok úgy döntenek, hogy nem támogatják az ukrán EU-csatlakozást, így hazánk ennek megfelelően szavaz majd a kérdésben. Ez felel meg a magyar érdekeknek.

Zelenszkij az utolsó utáni figyelmeztetése

Az egymással erős összefüggésbe hozható eseményeket szemlélve a szakértők rámutattak, az események időzítése és az összehangoltság arra utal, hogy tudatos, előre megtervezett támadás zajlik Magyarország ellen. A Patrióta stúdiójában Koskovics Zoltán és Vukics Ferenc elemezte a rendkívül veszélyes helyzetet.

– ezt a kijelentést a Mandiner tényfeltáró sorozata is alátámasztja.

Zelenszkij kommunikációja, magyarok elleni hergelése és az Orbán-kormány elleni támadássorozat már az utolsó utáni figyelmeztetés – erre hívta fel a figyelmet Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Indexnek, aki elmondta, Ukrajna kemény politikai, diplomáciai vagy akár egyéb kompromittáló lépéseket is tehet annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra.

vagy adott esetben az ország vonatkozásában olyan gazdasági lépések, politikai lépések történnek, Ukrajna kezdeményezésére, vagy Ukrajna szövetségesei oldaláról, ami a magyar gazdaságnak, a magyar polgároknak rossz” – fogalmazott a szakértő.

A döntés a magyarok kezében

A tengerentúli támogatást vesztő, vesztüket érző ukránok jövőképe tehát kifejezetten sötét, a magyarok érdekével teljesen ellentétes Ukrajna csatlakozási szándéka, ezért van kiemelt jelentősége a VOKS2025-nek. Szintén írtunk róla, többek között milyen veszélyekkel járna a keleti ország gyorsított EU-csatlakozása:

• a migrációs válság begyűrűzése
• a mezőgazdasági szektor ellehetetlenülése Magyarországon
• a háború importálása az EU-ba

Ezért vetnek be minden eszközt Ukrajnában a magyarok nemzetközi megítélésének lejáratásáért. Hibrid hadviselést alkalmaznak Kijevben: a dezinformáció, a propaganda, a pszichológiai műveletek és a szivárogtatás integrált használata olyan stratégiai jelentőségű, mint a hagyományos katonai akcióké. Nem használnak a két ország közötti feszült időszakban, de azt is látni kell, hogy

És eközben Európában egyre több helyen nyílik fel az emberek szeme a kérdésben: sem a nyílt háborúra, sem a gazdasági harccal járó nemzetközi konfliktusra nincs igény. A támogatások követelése, a pártbetiltások és a nyelvtörvények helyett belátóbb és kompromisszumokra készebb politikára lenne szükség a 2024. május 20-a óta lejárt mandátummal – a hadiállapotok miatt nem lehet választásokat tartani – „uralkodó” Zelenszkijtől.

Fotó: Ludovic Marin/AFP